És persze államalapító Szent-Istváné, az alkotmányé, és ha kicsit jobban megvakargatjuk, akkor az egyik legsokrétűbb magyar ünnep. Augusztus 20-át mindig is szerettem és nem azért mert munkaszüneti nap volt, és közel a születésnapomhoz:), mert ezzel egyidejűleg a nyár végét is jelenti, pedig a nyarat szeretem a legjobban az évszakok közül. Szerintem ez valahogy egy átlagos, nyugodt gyerekkorból egyértelműen következik, mert a nyár maga a paradicsom a gyerekek számára, hiszen nem kell suliba járni:). Nincs kötelezettség, szabadon és felhőtlenül telnek a fincsi, meleg nyári napok, strandolással, pihenéssel, olvasással. Istenem, de jó volt gyereknek lenni.
Visszatérve augusztus 20-ra. Gyermekkoromban alkotmányunk ünnepe volt, később kiderült, hogy mégis van Isten. Nem akarom bántani az "átkos"-nak nevezett 40-50 évet - meg kell mondjam minden politizálás nélkül az sem jobb, ami most van, ez a szabadrablás - nos azért sem, mert abban nőttem fel és nem tartozom ahhoz a népcsoporthoz, aki elfelejti honnan jött. Az én korosztályomnak pont elég megbirkózni azzal, hogy hazudtak nekünk, és nem engedtek bennünket szabadon fejlődni. Elvették tőlünk az Isten-hitet, mert ugyanbizony honnan ismerhettük volna meg? A szüleink nem mertek róla beszélni, talán jobb is, amilyen nyílt gyerekek voltunk könnyen bajba kerülhettünk volna emiatt. Lényeg, hogy akkoriban alkotmányunk ünnepeként létezett a feltudatban. Mellesleg egy gyermek nem is nagyon ismeri az alkotmány szót, pontosabban nem nagyon tudja behatárolni a fogalmat.
Változtak az idők később Újkenyér ünnepe lett, de maradt az alkotmány is, majd újból Szent-Istváné, manapság Szent-korona ünnepe is, és maradt az összes többi is, vagyis tényleg ez a legsokszínűbb ünnepe a nemzetnek. Szűkebb kishazámban Debrecenben ilyenkor Virágkarnevál van. Számszerint idén lesz a 40., egy kis pontosítás, ami a wikipédiát illeti, ott ugyanis azt írják, hogy gyökerei az 1910-es évekre nyúlnak vissza, és hogy 1966 óta rendszeresen megrendezik, nos ez utóbbi infoval van bajom, mert nem kell matematikai zseninek lenni, hogyha '66-óta lenne minden évben, akkor már több, mint a 40.-et kellene idén rendezni. Emlékszem egyébként gyerekkoromban olyan évre, amikor felmentünk a Piac utcára - akkor még Vöröshadseregútja - de ott bizony csak néhány hozzánk hasonló félrevezetett ember várta a meg nem érkező virágkocsikat, mert a karnevál elmaradt. Nos mára már virágkarneváli hét alakult a 20-a köré, programokkal, rendezvényekkel, jelentős bevétellel a városnak.
Találtam egy-két számomra is érdekes infot a virágkarnevállal kapcsolatban, ezt most itt közkinccsé is teszem:
"A Debreceni Virágkarnevál régebb óta létezik, mint gondolnánk: a történetírók már 1905-ből is megemlítenek egy virágkorzót. A rendezvény ekkor még nem tartozott a városhoz, a patrícius polgárság nyaralóit és a kerítéseket maguk a tulajdonosok díszítették fel. A karnevál útvonalának két végét lezárták, csak jeggyel lehetett bejutni. Az első kocsi akkor is a várost képviselte, egy ötösfogatból állt, a bakon a város színeit viselő hajtóval és hajdúval, a díszítés pedig kék búzavirág és sárga akác volt. A látványos kocsisorban 23 fogat haladt végig az útvonalon, a nézők pedig virágesővel üdvözölték a menetet. A zsűri szinte kivétel nélkül katonatisztekből állt.
Sok év elteltével 1966-ban kezdetét vette a Virágkarnevál történetének második fejezete. Augusztus 20-án az alkotmány ünnepének tiszteletére megrendezték az első igazi virágkarnevált. A szervezők világraszóló eseményt terveztek, amely illeszkedik a már meglévő fesztiválok sorába. Néhány év múlva megjelentek a külföldi művészeti csoportok is.
A virágkocsikat szárazvirágok ezreiből építik fel, melyek mindig egy témát ölelnek fel. Minden kompozíciót egy-egy teherautó szállít, melyre először a téma vázát készítik el vasvázra dolgozott fából, hungarocellből és egyéb segédanyagokból, majd ezekre erősítik a száraz- és élővirágokat. Természetesen úgy, hogy a teherautóból csak a kerék látszik ki. A faragás és a lakatosmunka kezdeti folyamatai után a szárazvirágokat kezdik tűzni, akár egy hónappal a virágkarnevál előtt. Ez azonban 30-40 emberes feladat lesz. Végül a vágott virágokra kerül a sor, melyek frissessége csak úgy garantált, ha közvetlenül a felvonulás előtt, azaz 19-én éjszaka tűzik fel őket. A kocsiknak augusztus 20-án, reggel 6 órakor már teljes pompájukban kell díszelegniük. Minden évben hagyományosan a Szent Korona a nyitókocsi a további kompozíciókban mindig látható valamilyen mesebeli téma (pl. részlet a János vitézből), általában látható valamilyen aktuális téma, egyébként meg elég beszédesek a korábbi évek címei is: lucullusi vacsora, kőkorszaki jelenet."
"A Debreceni Virágkarnevál régebb óta létezik, mint gondolnánk: a történetírók már 1905-ből is megemlítenek egy virágkorzót. A rendezvény ekkor még nem tartozott a városhoz, a patrícius polgárság nyaralóit és a kerítéseket maguk a tulajdonosok díszítették fel. A karnevál útvonalának két végét lezárták, csak jeggyel lehetett bejutni. Az első kocsi akkor is a várost képviselte, egy ötösfogatból állt, a bakon a város színeit viselő hajtóval és hajdúval, a díszítés pedig kék búzavirág és sárga akác volt. A látványos kocsisorban 23 fogat haladt végig az útvonalon, a nézők pedig virágesővel üdvözölték a menetet. A zsűri szinte kivétel nélkül katonatisztekből állt.
Sok év elteltével 1966-ban kezdetét vette a Virágkarnevál történetének második fejezete. Augusztus 20-án az alkotmány ünnepének tiszteletére megrendezték az első igazi virágkarnevált. A szervezők világraszóló eseményt terveztek, amely illeszkedik a már meglévő fesztiválok sorába. Néhány év múlva megjelentek a külföldi művészeti csoportok is.
A virágkocsikat szárazvirágok ezreiből építik fel, melyek mindig egy témát ölelnek fel. Minden kompozíciót egy-egy teherautó szállít, melyre először a téma vázát készítik el vasvázra dolgozott fából, hungarocellből és egyéb segédanyagokból, majd ezekre erősítik a száraz- és élővirágokat. Természetesen úgy, hogy a teherautóból csak a kerék látszik ki. A faragás és a lakatosmunka kezdeti folyamatai után a szárazvirágokat kezdik tűzni, akár egy hónappal a virágkarnevál előtt. Ez azonban 30-40 emberes feladat lesz. Végül a vágott virágokra kerül a sor, melyek frissessége csak úgy garantált, ha közvetlenül a felvonulás előtt, azaz 19-én éjszaka tűzik fel őket. A kocsiknak augusztus 20-án, reggel 6 órakor már teljes pompájukban kell díszelegniük. Minden évben hagyományosan a Szent Korona a nyitókocsi a további kompozíciókban mindig látható valamilyen mesebeli téma (pl. részlet a János vitézből), általában látható valamilyen aktuális téma, egyébként meg elég beszédesek a korábbi évek címei is: lucullusi vacsora, kőkorszaki jelenet."
Forrás: geocaching.hu
Bár az idézőjel nem lenne szükséges, mert módosítottam rajta. Volt ugyanis olyan info benne, amit biztosabb forrásból tudok, például a szárzvirágokat nem két héttel hamarabb kezdik tűzni a kocsikra, hanem bizony egy hónappal hamarabb is, ezt egy ismerősöm mesélte, akinek a gyerekei évek óta részt vesznek ebben a folyamatban.
De nézzünk néhány képet a virágkarneválról...
A korona elmaradhatatlan a virágkocsik sorából...
külföldi csoportok közül kedvenceim a zászlóforgatók...
és az ugyancsak elmaradhatatlan Debrecen címer...
Mindezek mellett egy régebbre visszanyúló augusztus 20-hoz kapcsolódó információt is szeretnék megosztani. Ezt az arvisurák között találtam. Talán lesznek akiknek ez újdonság, nekem nagyon érdekes volt, és nagyon tudok vele azonosulni.
"Augusztus 20 eredete
A Sárkányos Társaság aranysarkantyús rend vitézei - Nagita aranyasszony rovása - 321.Arvisura
A csillagjósok az évezredek során az égbolt helyzetéből néha meg tudták állapítani valakinek a szerencsés helyzetképeit, de gyakran tévedtek. Egy azonban bizonyos, hogy Kaltes-asszony Földjéhez hasonlóan a nagy Mindenségből származó emberiség minden 2160. évben bekövetkező új Világhónapban változtatott jó vagy rossz sorsán, s ilyenkor mindig gyökeres változások következtek be. Toktai tanfejedelem rovásai szerint, amikor Szemtimur herceg a Csák-nembéli Szibián Jánkot aranysarkantyús vitézi lovaggá ütötte, egyben megbízta, hogy a Sárkányos-Társaság lovagjaként a neki adott díszes karddal minden évben az arra érdemes vitézeket az Aranysarkatntyús Rend vitézeivé avathatja.
Ettől az időtől kezdve minden év augusztus havában, annak a 20. napján újabb aranysarkantyús vitézeket kellett avatniuk Szemtimur herceg kardjával. Így 1321 augusztus 20-ától a végvári vitézek állományában ezen a nap a Sárkányos-Társaság aranysarkantyúsrend vitézeinek avatási napja lett."
Forrás: arvisurák.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése