2009. március 6., péntek

Ilyen egy napot...

Kétszer is megnéztem a naptárat, de ma még csak hatodika van, péntek 13, csak jövő héten lesz, mégis... Egyébként a péntek 13. nekem soha nem hozott még balszerencsét, sőt a 13-as szám kifejezetten szerencsés szokott lenni, pláne, ha a péntekkel van kapcsolatban. De erről majd máskor.
A mai nap kezdődött azzal, hogy reggel kiderült egyik munkatársamat infarkussal beszállították a kardiológiára. Ledöbbentem, a csaj csak pár évvel idősebb tőlem, és tegnap még jól láthatóan semmi baja nem volt. Szegény... rettentően sajnálom... És ennyi, ennyi egy ember sorsa, egy pillanat műve, hogy leessen a lábáról...
De ez még nem minden... Egyszerűen nem tudom magamban tartani és muszáj írnom erről, mert annyira föl vagyok háborodva, hogy az nem emberi. Az eoldalas honlapomról van szó. Reggel mindig meg szoktam nézni a statisztikát, lassan egy hónapja minden nap száz fölött van:) ennek nagyon örültem, és egyre nagyobb kedvvel rendezgettem a honlapot, szépítgettem, csinosítotam. Annak idején, amikor az eoldalat választottam, meg sem álmodtam, hogy ilyen disznóság előfordulhat. Az történt ugyanis, hogy március 5-én lejárt az egy év, mert ennyi időre lehet a honlapot kifizetni. Én hülye annak idején fizetőset választottam, hogy minél több képet rakhassak fel, meg a fizetős oldal mentes a reklámoktól, szóval tetszett ez a verzió, és kibírható volt az éves díj. Nem vagyok egy hanyag emberke, figyeltem mikor jár le az egy év, és még február 5-én írtam nekik egy e-mailt, amiben kértem küldjenek csekket, mert a következő évre is szeretném igénybe venni a szolgáltatást - az csak a magánvéleményem, hogy erről a tényről a szolgáltató érdeke lenne tájékoztatni az ügyfelet és minden körülmények között kerülni kellene a drasztikus megoldásokat, na mindegy - lényeg, hogy erre az e-mailre még kaptam is választ, hogy nyugodjak meg, hamarosan az oldal vezérlőjében elérhető lesz a hosszabbítás funkció, erről e-mailben értesítést küldenek. Mondanom se kell semmit nem kaptam. A második e-mail-t - lehet, hogy kicsit későn - tegnap küldtem, abban is felhívtam a szolgáltató szíves figyelmét, hogy nincs csekkem, nem tudok fizetni, miért nem küldenek már??? és odaírtam - én balga - hogy nagyon nem szeretném, ha emiatt törölnék az oldalt. Erre már választ sem kaptam, mintahogy a mai két e-mail-re sem, amiben felháborodásomnak adtam hangot, és újfent kértem, hogy küldjenek csekket, és mivel nem az én hibámból nem történt befizetés, állítsák vissza az oldal elérhetőségét. Eddig semmi... Én csak azt nem értem, a mai gazdasági világválságtól terhes időkben, melyik szolgáltató engedheti meg magának, hogy ne kérje a felkínált pénzt. Ez üzletpolitika? Én csak egy kicsike hal vagyok a rendszerben, lehet, hogy még annál is kisebb, de a honlap lezárásában egy éves munkámat látom meggyalzáva, semmibe véve.
Ráadásul a mai napnak még csak alig a felén vagyunk túl, vajon mi jöhet még?

2 megjegyzés:

Pethes Mária írta...

Vannak ilyen napok, Drága Vacskám, de hála az Égnek, el is múlnak... azóta remélhetőleg megoldódott a szolgáltatósdi... Tudod, a legjobban a blogodból az jön át nekem rólad, milyen nagyszerű Ember vagy... mennyire tudsz másokért aggódni, s mindig jut időd, hogy lelket önts azokba, akik kénytelenek nélkülözni a jó szót... Örülök, hogy benéztem hozzád. Múlhatatlan barátsággal és szeretettel ömp4444444Begykéd

Katalin Németi-Vas írta...

Persze megoldódott:) mondhatni szinte azonnal:)... Vannak, te már csak tudod Vannak sorozat anyja:)) Köszönöm soraidat bizonyítja milyen csodálatos lélek vagy, az egyszerű dolgokban is meglátod nagyot. Ezt verseid is bizonyítják:))

én is ölellek, szeretettel: Vacskád